Árad a Tisza

Árad a Tisza, sáros nem tiszta,
félve léptem ki a partra.
Észre ne vegyék, szóvá ne tegyék,
sáros lett a cipőm sarka.
Édesanyám jól vigyázott rám,
mégse tudja, hogy a lánya
Éjjel a Tiszán ringó csónakán
régi szeretőjét várja.

A víz elapad, szívem megszakad,
búsan, bánatosan járok.
Hiába lesem, bárhol keresem,
nem jön, akit én úgy várok.
Szívem szegény, megcsalt a legény,
hej csak felejtenék, de nem lehet!
Árad a Tisza, sáros nem tiszta,
de azért mégsem felejtelek.